Örvendetes Rózsafüzér

                                        1. Tízed: Akit te Szent Szűz a Szentlélektől fogantál

"Isten pedig a hatodik hónapban elküldte Gábriel angyalt Galilea városába, amelynek Názáret a neve, egy szűzhöz, aki el volt jegyezve egy férfival. A neve József volt, Dávid házából, a Szűz neve meg Mária. Bement hozzá az angyal és így szólt: Üdvözlégy kegyelemmel teljes, az Úr van teveled. Őt zavarba ejtette ez a beszéd, és elgondolkodott, hogy miféle köszöntés ez." (Lk 1, 26 - 29)

"Az angyal pedig folytatta: Ne félj Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Íme, méhedben fogansz és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni. Nagy lesz ő, a Magasságbeli Fiának fogják hívni; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége." (Lk 1, 30 - 33)

"Mária pedig így szólt az angyalhoz: Miképpen lesz ez, hiszen férfit nem ismerek? Az angyal ezt felelte neki: A Szentlélek száll rád, és a Magasságbeli ereje megárnyékoz téged; ezért a Szentet aki tőled születik, Isten fiának fogják hívni." (Lk 1, 34 - 35)

"...mert Istennek semmi sem lehetetlen. Mária erre így szólt: Íme az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint." (Lk 1, 37 - 38)

                       2. Tized: Akit te Szent Szűz Erzsébetet látogatván hordoztál

"  Íme Erzsébet a te rokonod, fiat fogant öregségében, és már a hatodik hónapban van, ő, akit magtalannak hívtak...Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Juda városába. (Lk 1, 36; 39)

"Bement Zakariás házába és köszöntötte Erzsébetet. És történt, hogy amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, feujjongott méhében a magzat, és Erzsébet eltelt a Szentlélekkel. (Lk 1, 41)

"Hangosan felkiáltott: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan történhetett velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám? Mert íme, amint fülemben felhangzott köszöntésed szava, felujjongott a magzat méhemben. És boldog, aki hitt, mert be fog teljesedni, amint az Úr mondott neki." (Lk 1, 42 - 45)

"Mária így szólt: Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben, mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék, mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas és Szent az ő Neve..." (Lk 1, 46 - 49)

"És Mária nála maradt mintegy három hónapig, azután visszatért házába." (Lk 1, 56)

                           3. Tized: Akit te Szent Szűz a világra szültél

"Történt pedig azokban a napokban: Rendelet ment ki Augusztusz császártól, hogy írassék össze az egész földkerekség...El is ment mindenki, hogy összeírják, mindenki a maga városába." (Lk 2, 1 - 3)

"Fölment tehát József is Galileából, Názáret városából Judeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek hívnak, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt, hogy összeírják Máriával, eljegyzett feleségével, aki áldott állapotban volt." (Lk, 2, 3 - 5)

" Amikor ott voltak eljött az ideje, hogy szüljön, és megszülte elsőszülött fiát. Pólyába takarta, jászolba fektette, mert nem jutott nekik szállás." (Lk 2, 6 -7)

"Azon a vidéken pásztorok tanyáztak és, és őrizték nyájukat az éjszakában. Egyszer csak ott ternett mellettük az Úr angyala, és az Úr fényessége körülragyogta őket. Nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal ezt mondta nekik: Ne féljetek! Íme, nagy örömet hirdetek nektek, melyben része lesz az egész népnek. Ma született nektek az Üdvözítő, az Úr Krisztus, Dávid városában. Ez lesz a jel számotokra: találni fogtok egy kisdedet pólyába takarva és jászolba fektetve. Ekkor azonnal mennyei sereg sokasága vette körül az angyalt, és dicsérte Istent: Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú emebreknek!" (Lk 2, 8 - 14)

"Menjünk át Betlehembe, és lássuk azt a dolgot, ami történt, s amelyer az Úr hírül adott nekünk. 

Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát és Józsefet, és a jászolban fekvő kisdedet. Amikor meglátták őket, elhíresztelték azt amit a gyermek felől hallottak. És mindnyájan, akik hallották csodálkoztak azon, amiről a pásztorok beszéltek nekik. Mária pedig megjegyezte mindezeket a dolgokat, és el - elgondolkodott rajtuk a szívében." (Lk 2, 15 - 19)               

                               4. Tized: Akit te Szent Szűz a templomba bemutattál                                                               

"Amikor elérkezett a nyolcadik nap, hogy körülmetéljék a gyermeket, a Jézus nevet adták neki, úgy, amint az angyal nevezte, mielőtt anyja méhében fogantatott." (Lk 2, 21)

"Mikor pedig elteltek tisztulásuk napjai, Mózes törvénye szerint, felvitték őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak..." (Lk. 2, 22)

"...amint az Úr törvényében írva van: Minden elsőszülött fiúgyermek az Úrnak legyen szentelve, és hogy áldozatot mutassanak be, amint az Úr törvénye mondja: egy pár gerlicét, vagy két galambfiókát." (Lk. 2, 23, 24)

"Élt pedig Jeruzsálemben egy ember, Simeon volt a neve, igaz és istenfélő férfiú...Aki várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta....karjaiba vette őt Istent magasztalva és így szólt: Most bocsátod el, Uram, szolgádat a te igéd szerint békességben, mert látták szemeim üdvösségedet, melyet minden nép színe előtt készítettél világosságul a nemzetek megvilágosítására, és dicsőségére népednek, Izraelnek" (Lk 2, 28 - 32)

"Apja és Anyja csodálkoztak mindazon, amit róla mondtak. Simeon megáldotta őket, anyjának, Máriának pedig ezt mondta: Íme, sokak romlására és feltámadására lesz ő Izraelben; jel lesz, melynek ellene mondanak - és a te lelkedet tőr járja át -, hogy nyilvánosságra jussanak sok szív gondolatai." (Lk 2, 33 - 35)

"Volt ott egy Anna nevű prófétaasszony is, Fánuel leánya, Áser törzséből. Nagyon előre haladt már napjaiban...nyolcvannégyéves özvegy volt, és nem vált meg a templomtól, böjtöléssel és imádsággal szolgált ott éjjel és nappal. Ő is odajött ugyanabban az órában, dicsérte Istent, és beszélt róla mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megváltását." (Lk 2, 36 - 38)

                                5. Tized: Akit te Szent Szűz a templomban megtaláltál

"Szülei pedig minden évben elmentek Jeruzsálembe a Húsvét ünnepére. Mikor azután tizenkét esztendős lett, felmentek mindnyájan Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint." (Lk 2, 41 - 42)

"Amikor elteltek az ünnepnapok és már visszatérőben voltak, a gyermek Jézus ott maradt Jeruzsálemben, és nem vették észre a szülei. Úgy gondolták, hogy az úti társaságban van." (Lk 2, 43 - 44)

"Megtettek egy napi utat, s akkor keresték őt a rokonok és az ismerősök között. Mivel nem találták, visszatértek Jeruzsálembe, hogy megekeressék."(Lk 2, 44 - 45)

"És történt, hogy három nap múlva megtalálták őt a templomban, amint a tanítók közt ült, hallgatta és kérdezte őket. Mindnyájan, akik hallották, csodálkoztak okosságán és feleletein. Mikor meglátták őt elcsodálkoztak, és anyja ezt mondta neki: Fiam! miért tetted ezt velünk? Íme, apád és én bánkódva kerestünk téged." (Lk 2, 46 - 48)

"Ő pedig ezt felelte nekik: Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy nekem az én Atyám dolgaiban kell lennem? De ők nem értették meg, amit nekik mondott. Akkor hazatért velük. Elment Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Anyja megőrizte szívében mindezeket a szavakat." (Lk 2, 49 - 51)

"Jézus pedig növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és az emberek előtt. (Lk 2, 52)